református esperes
Kőröshegy
Kõröshegyi temetõ

1815-ben a Tolna megyei Iregen született. 1829-tõl Pápán tanult a református főiskolán. Papi vizsgát 1837-ben tett. 1846 áprilisában került Kilitibe. Még ez évben megnősül, felesége a látrányi lelkész lánya, Gulyás Eszter. A Kilitiben töltött évekről és meghurcoltatásáról annyit tudunk, hogy a szabadságharc idején szószékről lelkesítő, mozgósító beszédeket mondott. Ellenségei ezért feljelentették. Mint felségsértőt, kötél általi halálra ítélték, valamint a forradalom által okozott kár pótlására teljes vagyonelkobzás járt. Kegyelemből az ítéletet 20 évi, vasban letöltendő várfogságra enyhítette 1850-ben Haynau táborszernagy. Együtt raboskodott Czuczor Gergellyel és Teleki Blankával Kufsteinben. Hatévi rabság után 1856-ban, amnesztia útján szabadult, és feleségéhez ment Látrányba. 1859-től Kőröshegyen szolgált református lelkészként. 1873-ban választják meg a Külső-Somogyi Egyházmegye vezetõjének, 1877-tõl az egyházkerület bírája volt. 1896-ban helyezték örök nyugalomba a kõröshegyi régi temetõben, ahol leányával, Gaál Mariskával együtt nyugszik. Emlékét a református parókia falán márványtábla őrzi. Államalapításunk millenniuma előtt tisztelegve a régi temetőt a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma, Kőröshegy Község Önkormányzata és a Kőröshegyi Református Egyházközség támogatásával Gaál esperes emlékparkká alakították. Az 1999. október 6-i alapkőletétel után 2000. október 6-án avatták az emlékhelyet.