tanár
Csurgó
József A. u. temetõ V. 13., 14., 15. 1.

1813-ban Endréden született. Elemi iskoláit Iregben, a gimnáziumot Gyönkön, a bölcseletet, jogot és teológiát 2-2 évben Debrecenben végezte. Tanulmányai befejezése után 1838-ban Pestre a Királyi Táblához került, mint jurátus. 1848-ban nemzetőrként vett részt a szabadságharc küzdelmeiben. Jelen volt báró Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos felségsértő perének tárgyalásán is. Eztán Pozsonyba ment. Mint emlékiratában írta “élvezet volt a sok szép szónoklat között, az alsó táblán Deák Ferencnek, a felső táblán Gróf Széchenyi Istvánnak óriásilag kiemelkedő szellemi alakjait hallanom és látnom.” 1849-ben írta meg az “Egyetemes történet”, az “Egyetemes földrajz” és az “Elemi oktatás” című munkáit. Először Pest majd Szolnok megyében lett megyei titkár. A szolnoki évek alatt írta meg a “Kis Tükör”, majd az “Általános földrajz” című könyvét, mivel megbotránkozva tapasztalta, hogy egy magyarra fordított bécsi tankönyv a hét tartományra szaggatott Magyarország mindegyik részéről csak 4-5 várost mutat be. 1864-ben Hont vármegye monográfiáján dolgozott. A szolnoki kitérő után először Tolna megyébe, majd Somogyba Csurgóra költözött. Nagy mennyiségű kézirat maradt utána. Tudományos és történeti tárgyú írásainak száma meghaladja az ezret. 1891-ben halt meg. A csurgói központi temetőben helyezték örök nyugalomba. Az I. világháború előtt két nővére adományozta a gimnáziumnak az iskola előtt felállított Tisza István-szobrot.